Menü
Kit hívunk bajnoknak?

Az értelmező szótár szerint az a bajnok: aki kiváló képességekkel rendelkezik, vagy akiben a győztes jellemvonása fellelhető!

A legideálisabb időszak egy gyermek életében, hogy valódi bajnoki tulajdonságokat tulajdonítson el, az a korai gyermekkor. Ebben az időszakban a legfogékonyabbak a különböző képességek elsajátítására, a példán keresztül való tanulásra. Mint a szivacs, ami magába szívja a vizet, úgy képesek beszívni a körülöttük zajló dolgokat.

Gondolkodjunk el a következő tippeken:

1. Próbáljunk meg önbizalmat adni gyermekeinknek!

Ezt akkor tehetjük meg, ha sok időt töltünk velük, meghallgatjuk őket, játszunk velük, részt veszünk a szerep- és fantázia játékaikban . A bábok, plüss állatok vagy hasonló eszközök nagy segítségünkre lehetnek. Részesítsük őket dicséretben, elismerésben!

2. Olvassunk nekik!

Minden gyermek szereti a jó történeteket. Az ebből származó haszon nyilvánvaló. Gyermek és szülő közti szorosabb kapcsolat, bővül a gyermek szókincse, élénkül a fantáziája, stb. Miközben fejlődik az olvasó készsége, aközben elkezd érdeklődni a könyvek iránti – micsoda nemes cél!

3. Biztassuk őket, hogy fejlesszék ki saját érdeklődési körüket!

Ez sok mindent foglal magába fizikai és mentális értelemben is.

– sportok közül: úszás, tenisz, karate, atlétika vagy olvasás, festés, sakk stb… Ha ezen területek bármelyikén felfedezünk egy valódi tehetséget, akkor biztassuk őket, hogy fejlesszék magukat. A versenysportok által különösen jól lehet fejleszteni a tehetséges gyermekeket – gyöngéden és bölcsen – azáltal, hogy megnöveljük a siker, verseny és nyerés iránt az érdeklődésüket. Korán kell szembesülnie a versenyszellemmel egy gyermeknek, hogy a veszítés az élet természetes velejárója, a tanulással járó tapasztalat. Biztassuk őket, hogy próbálkozzanak még erősebben , tűzzenek ki magasabb célokat.

4. Alkossunk szórakozással teli „családi szokásokat”!

A kommunikációnak nyílt és problémamentesnek kell lennie, ahol a gyermekek családon belül megkaphatják a számukra szükséges töltetet, és nem egy külső befolyásolásnak engednek majd. A családtagok közti kommunikáció célja, hogy a felek biztosítsák egymást arról, hogy viszont szeretik, tisztelik és értékelik egymást – és ezek feltétel nélküliek maradnak. Ne feledkezzünk meg a nagyszülőkről – nagy sikerük lehet a gyermekeknél, örömmel töltenek időt unokáikkal, türelmesek és tapasztaltak is – nem beszélve a pozitív példaképről!

5. Tervezzünk előre!

Olyan kirándulások, mint az Állatkert, Vidámpark, mozi, csónakázás, piknik, bicikli túra stb., mind olyan családi esemény, melyeket a gyermekek nagyon szeretnek és izgatottan várnak! Minden tevékenységnek izgalmas része a tervezés. Gyakran ugyanannyi öröm van a szervezkedésben, mint magában az eseményben. Ha van rá lehetőség, vonjunk be másokat is, hogy vegyék ki a részüket – testvéreket, rokonságot, közeli barátokat. Ez a gyermekben növeli az identitástudatot, növeli az önbizalmat és mélyebb értelmet nyer a „család” fogalma.

6. Legyünk példák a kiválóságban!

Vonjuk be korán a gyermekeket a ház körüli munkálatokba. Pl. fűnyírás, kocsi mosás, kisállat gondozás – pozitív hozzáállással, ami érzékelteti velük munkájuk fontosságát, bizonyítva, hogy munkájukat a lehető legjobban elvégzik.

7. Tanítsuk meg őket, hogy legyen hitük és bízzanak saját magukban!

Tanítsuk meg nekik, hogy sikerüknek senki nem állhat útjába. Ha hisznek a saját képességeikben. Biztassuk őket, hogy felfedezhessék a bennük rejlő fantasztikus lehetőségeket!