„Nem vagyok éhes!” – mondja a négyéves Ottó az asztalnál, előtte érintetlenül áll az ebédje. Pontosan tudja, hogyan bosszanthatja fel pillanatok alatt a szüleit, és már kezdődik is a sokak által jól ismert játszma az asztalnál. Az evés azon területek egyike, ahol a gyermekek átvehetik az irányítást szüleik fölött. Anya és apa aggódva nézi, hogy vékony alkatú, válogatós gyermeke nem jut elegendő tápanyaghoz, és különböző módszerekkel – fenyegetéssel, hízelgéssel, ígérgetéssel, játékokkal stb. – próbálja rávenni csemetéjét az evésre.
Mikor forduljunk orvoshoz?
A gyermek vékony testalkatának a természetes adottságon túl oka lehet a sok testmozgás is. De vannak tünetek, melyek arra utalhatnak, hogy valamilyen probléma áll az étvágytalanság hátterében.
Ha a következő tüneteket tapasztaljuk, kérjük ki a gyermekorvos tanácsát:
- A gyermek fogyni kezd vagy egyáltalán nem nő a testsúlya hat hónapon át.
- Hirtelen veszít a testsúlyából.
- Valamilyen egyéb betegségre utaló tünettel párosul az étvágytalanság, például hasmenés, láz vagy hányás.
- Hullani kezd a haja vagy finom, babahaj-szerű szőrszálak nőnek a test valamely részén.
Az evési problémák megoldásához időre és türelemre van szükség. De a következő hasznos tanácsok mindenkinek segítséget jelenthetnek:
Adjunk lejjebb az elvárásainkból! Adjunk sokszor keveset! Kis adagokat szedjünk a tányérra! Sok gyermeket elriasztanak a tányérján tornyosuló étel-hegyek. Egy gyermek-adag meglepően kicsi, és sok aktív gyermek szervezete jobban tudja hasznosítani a kisebb adagokat. Ha éhes marad, bármikor szedhetünk újra! Fogadjuk el, hogy változó lehet a napi étel-bevitelük, egyik nap mohón falnak, másnap alig csipegetnek. Az is gyakran előfordul, hogy nyűgös lesz a gyermek, ha sokat kell várnia két étkezés között, a nyűgös gyerek, pedig rosszul eszik. Különösen a totyogók számára lehet ideális, ha két-három óránként esznek kisebb, tápanyagdús ételeket. Ez persze nem jelent napi ötszöri ebédfőzést – elegendő, ha készenlétben tartunk egy kis sajtot, gyümölcsöt, tejet.
Adhatunk rágcsálnivalót – de keveset! Meglehet, hogy gyermekünk azért húzza el a száját a vacsorája láttán, mert jólesően megtöltötte pocakját az óvoda után kapott rágcsálnivalóval. Kedveskedhetünk finomságokkal, ha érte megyünk az oviba, de csak keveset adjunk, ha szeretnénk, hogy megegye a vacsoráját is.
Csökkentsük az italok mennyiségét! Sok szülő alábecsüli, mennyire eltelítik a hasat a folyadékok. Az italokban lévő zsír és cukor elegendő lehet ahhoz, hogy gyermekünk aktív és jókedvű maradjon a nap folyamán, de tápanyagot nem biztosítanak. A szénsavas üdítő még rosszabb, mert teltségérzetet ad, miközben egyáltalán semmi tápanyagot nem tartalmaz.
Engedjük választani! Vonjuk be az étrend megtervezésébe, kínáljunk egészséges alternatívákat, és engedjük választani közülük kedve szerint.
Ne etessük és ne erőltessük! Sose erőltessük az evést, mert olyan játszmába megyünk bele, amiben egyikünk sem nyerhet. A szülő frusztrált, a gyerek dacos lesz tőle, és a feszült légkörben mindenkinek elmegy a maradék étvágya is.
Igyekezzünk kellemes hangulatot teremteni, ne arra koncentráljunk, hogy fogy-e a tányérról az étel. Törekedjünk arra, hogy ne kapcsolódjanak negatív asszociációk az étkezésekhez.
Ne szidjuk, ne dicsérjük! Ne csináljunk központi kérdést az evésből – ne förmedjünk rá, ha otthagyja az étel nagyját, és ne is magasztaljuk, ha mindent megevett. Nem azért eszik a gyerek, hogy nekünk örömet szerezzen, hanem, hogy kielégítse az étvágyát. Ne is tárgyaljuk ki az evési szokásait másoknak az ő jelenlétében.
Ne legyen a desszert jutalom! Ha azzal bíztatjuk a gyermekünket, hogy a spenót megevése után következik a csokitorta, azzal arra tanítjuk, hogy a „rossz” étel elfogyasztásának a jutalma a „jó” étel. Üres kalóriák helyett szoktassuk egészséges finomságokra, mint például a gyümölcs vagy gyümölcsjoghurt.
Nyugtassuk meg magunkat vitaminokkal! Ha amiatt aggódunk, hogy a gyermekünk nem jut hozzá a szükséges tápanyagokhoz, kérjük ki a gyermekorvos tanácsát, milyen vitamint adhatunk neki. Talán felesleges vitamint szednie, de számunkra megnyugvást nyújthat.
Kovács Ivett