Óvoda vagy Kindergarten – ez itt a kérdés.
Mindennapos jelenet: egy külföldi próbál információt kérni honfitársunktól, aki zavartan hebeg valamit, majd elsiet. Nem mindennapos jelenet: a turistát egy öt év körüli kisfiú igazítja útba – tökéletes angolsággal. Hogy is van ez?
– A hozzánk járó gyermekeknél ez természetes – mondja Suzy Jones a Happpy Kids Bölcsőde és Óvoda oktatási igazgatója.
– Könnyen, magától értetődően jutnak el ide. A szó valódi értelmében mi nem tanítjuk őket idegen nyelvre. Nincsenek angol óráink. Nálunk az egész élet folyik angolul, és nem csak a nyelvhasználat vonatkozásában. A pedagógiai módszertanunk is angolszász alapokra épül. Ugyanakkor nem köteleztük el magunkat sem az angol, sem az amerikai irányzat mellett. Egyszerűen beépítettük a metódusunkba a számunkra minden szempontból ideális elemeket.
Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy abszolút személyiség központú a szemléletünk. A gyerekekkel kis létszámú csoportokban foglalkoznak a pedagógusok, így mindegyikükre kellő figyelem jut. Klasszikus rendszerben működünk, van 3-4 éves, 4-5 éves, 5-7 éves csoportunk. amiben viszont egy kicsit eltérünk a hagyományos óvodáktól, hogy hozzánk már 18 hónapos kortól hozhatják a piciket. A legkisebbek maximum tizenketten lehetnek, és rájuk három gondozó vigyáz.
Milyen motivációval jelentkeznek ide a szülők a gyerekeikkel?
– A legkülönfélébb okból. Sok külföldi családunk van, akik átmenetileg élnek itt. Számukra fontos, hogy a gyermekük tökéletesen beszélje az angolt. Akár éppen azért, mert a szülők nem egy anyanyelvűek, és otthon ez a közös nyelv. Vagy éppen ez a következő célország nyelve.
A magyar családoknál egyértelmű a törekvés. Az, hogy a gyermek kapjon egy második „anyanyelvet”. Hiszen az bizonyított tény, hogy minél korábban kezdünk tanulni egy nyelvet, annál jobban beépül. Egyes kutatások szerint ez a rögzülési periódus hét éves korban zárul le. Más vélemények szerint a pubertásig kitolódik. Az biztos, hogy a nyelvi környezetben való „tanulás” a legkönnyebb és legcélravezetőbb forma.
Van valami elvárás a felvételkor?
– Jelentkezési sorrendben vesszük fel a gyerekeket. Nem is lehet elvárásunk, főleg egy 18 hónapos kicsivel szemben. Előfordul viszont az, hogy néhány hét után kiderül, hogy a gyermek valamilyen szempontból problémás. Itt most nem elsősorban magatartászavarra gondolok. Akkor javasoljuk a szülőnek, hogy vegye ki a gyermeket, mert számukra nagy megterhelést jelenthet a kétnyelvűség.
Az egyetlen, amire fokozottan ügyelünk, hogy egy nációból ne legyen több négy-öt gyereknél. Jelenleg 27 nemzetiség jár az ovinkba. Szeretnénk elkerülni a klikkesedést. Az egy anyanyelvűek ugyanis azonnal megtalálják egymást, ha máshol nem, akkor az udvaron. Persze, azonnal váltanak az angolról a saját nyelvükre. Nekünk pedig az a célunk, hogy 8-tól 5-ig csak angolul halljanak mindent. Ezért a vezető pedagógusok kivétel nélkül anyanyelvűek. Az asszisztenseik is nagyon magas szinten kell, hogy bírják az angolt. Ezen belül viszont nem preferáljuk a nyelvterületeket, vagyis ír, skót, angol, amerikai, ausztrál gondozónk is volt, illetve van. Ez is elősegíti a multikulturalitást.
Semmi hátránya nem lehet annak, ha ilyen pici korban ennyire leterheljük a gyerekeket?
– Szó sincs teherről! Ők itt játszanak, sportolnak, klasszikus óvodai tevékenységet folytatnak. Csak éppen angolul szólunk hozzájuk, és ők így válaszolnak – amikor már eljutnak odáig. Egyetlen hátrányuk lehet a magyar gyerekeknek a hagyományos rendszerben tanulókkal szemben. Az, hogy a szókincsük nem annyira gazdag, hiszen nem olyan mennyiségben kapják a magyar meséket, mondókákat, dalokat.
Éppen ezért van a Happy Kids-ben magyar foglalkozás is, ahol ezt pótoljuk valamelyest. Azt szoktuk javasolni a szülőknek, hogy otthon este magyar népmeséket olvassanak a kicsiknek. Így könnyen egyensúlyba kerül ez is. Ez az egyetlen „hátrány” azonban sok előnyt hoz magával. Azzal együtt, hogy nálunk semmi sem kötelező, az innen kikerült gyerekek mind tudnak olvasni ilyen-olyan szinten. Ez egyébként elvárás, amennyiben az amerikai, vagy az angol iskolába mennek tovább. Akik erre készülnek, speciális felkészítést is kapnak. Arra is figyelünk, hogy ha egy gyermek szellemileg vagy testileg kilóg a saját csoportjából, átemeljük egy olyan szintre, ami jobban megfelel a képességeinek. Még egyszer hangsúlyozom, amit itt kapnak, számukra nem fárasztó. Sőt, egyenesen szórakoztató. És ne felejtsük el, hogy öt-hat éves korukra kétnyelvűek lesznek.
Azok a szülők, akik felismerik a nyelvtudás fontosságát, pontosan érzik, mekkora előnyt szerezhetnek így a gyerekeik. Éppen ezért igen gyakori, hogy innen nem is angol nyelvű iskolákba viszik tovább a gyerekeket. Inkább a francia, az osztrák vagy a német oktatást választják, így tágítva a kicsik határait – a későbbieket tekintve, a szó szoros értelmében.
Megjelent a Nők Lapja 2011 májusi számában.